A pályázatra való felkészülést sohasem lehet elég korán kezdeni – mondják a sokat látott szakemberek. 

Az előzőekben arról írtam, hogy hogyan lehet összepakolni egy kósza ötletből egy kisebb-nagyobb projektet, ami ráadásul teljesen passzol a cég középtávú üzleti tervébe. Nagyon kellemes érzés, ha pályázati kiírástól függetlenül 2-3 ilyen kis nyersebb „tervecske” ott lapul az asztalfiókban, arra várva, hogy sikerül hozzá pályázati forrást lelni.

Ilyenkor még ne nagyon éljük bele magunkat, hogy aszongya: „ van jó projekt, vannak hozzá költségvetési számaink…. no akkor már csak a pályázatírónak kell okosan megfogalmazva elkészíteni a pályázatot”

 Milyen feladataink vannak, ha a pályázati szezonra fel akarjuk készíteni cégünket?

Első lépés: az üzleti és egyben naptári év végén át kell nézni a céget. Ha ez nem történt meg, akkor elővéve a cégiratokat "jobb későn, mint soha" felkiáltással végig kell venni, hogy megfelel-e egyáltalán a pályázó cég a kiírás feltételeinek. Ha nem, akkor érdemes megfontolni az egy évvel későbbi indulást, vagy keresni kell egy partnert, aki beadja a pályázatot, és Te alvállalkozóként  betársulsz mellé, merthogy megnyert pályázatot már nem lehet közvetlenül új kedvezményezettre átíratni. 

Nézzük milyen alapfeltételeknek kell megfelelni:

- nem lehet negatív szám a mérlegben

- rendelkezni kell legalább egy, de többnyire 2 (egyes kiírások esetében 3) teljes, lezárt üzleti évvel.

- 1 fő éves átlagos állományi létszám

- érdemes egy vidéki telephelyet a cégiratok szerint is fenntartani ( ennek oka, hogy 2014-2020 pályázati szakaszban elsősorban a vidéki, elmaradottabb régiók kapják a nagyobb támogatást.)

Ha a nagy támogatási intenzitású Kutatás+Fejlesztés projekteket akar a cég indítani, szükséges ezt a tevékenységet is felvenni a társasági szerződésbe és bejegyeztetni a cégbíróságon.

Ugyebár itt is az ördög mindig a részletekben rejlik, tehát az általános feltételek mellett az adott kiírás mindig tartalmazza a speciális feltételeket.

A most kiírtaknál például a külpiaci megjelenést támogató pályázatnál elég sok a figyelembe veendő feltétel:

- kettős könyvvitelű könyvelés megléte

- meghatározott tevékenységi kör megléte

- 2 fő alkalmazotti létszám a támogatás igénylését megelőző üzleti évben.

A kapacitásbővítést támogató pályázat kiírása is tartogat meglepetéseket. Ezért sok más mellett….

különösen kell figyelni arra, hogy a tervezett projektméret ne legyen nagyobb, mint a 2014-es árbevétel és a 2014-es mérlegfőösszeg.

Összefoglalva: érdemes nagyon figyelmesen elolvasni a pályázati kiírást, és jó, ha ezt vájt fülű pályázatíró szakemberrel együtt tesszük meg…. mert a figyelmen kívül hagyott apró csapdák az egész pályázati szakasz munkáját tehetik semmissé, és már az elején – formai okok miatt - elbukhat az egész, anélkül, hogy a tartalmi bírálatra sor kerülne.

Sorozatunk következő részében arról fogok írni, hogy egy mostani kiírást alapul véve, milyen szolgáltatásokat, eszközöket lehet adott pályázatba beletenni anélkül, hogy az eredeti cél sérülne, a bírálók is elfogadják és a legfontosabb: hogy az a bizonyos „lóláb” se lóg ki nagyon. 

Amikor azt a közhelyet puffogtatjuk, hogy „az ördög a részletekben rejlik”, nem is gondoljuk, hogy a projekt-generálás/pályázatírás műfajára mennyire igaz.

Hoznék egy konkrét példát:

Egy fuvarszervező cég  (nevezzük A-nak) már kinőtte a software-es kereteit és egy modernebb alkalmazást szeretne…. akár pályázati forrásból is. Modelláljunk most egy pályázati projektfejlesztést!

Ezt az üzleti szegmenst  2-3 cég  (ők meg legyenek a B csoport) uralja, és ezeknek is érdekük lenne, hogy költséghatékonyabban működjenek vállalatszervezési tekintetben.

Milyen lehetőségeik vannak együtt és külön pályázva a GINOP 1.2.2-15, vagy nagytesója az 1.2.1-15 pályázati kiírású források megszerzésében?

Alap, hogy a korábban irt pályázati feltételeknek meg kell felelniük, illetve bejegyzett VIDÉKI székhellyel, vagy telephellyel kell rendelkezniük.

1. konstrukció:

„A” cég megtervezi magának és egyedül pályázik. Mit tehet bele?

- új software (SW) vásárlás

- testreszabás

- felhőalapú adatbázis és support bérlése

Ez a projektméret sajnos összeg-szerűségében éppen hogy eléri  az 5 M Ft-ot. Tehát, nem is kaphat támogatást, mert ennek 50%-a 2,5 M Ft, s  csak 5 M támogatás igényléstől foglalkoznak a bírálók a pályázattal.

Ha már modernizáció, érdemes a fuvarosoknak egy-egy tabletet venni, és máris megvan az online kapcsolat hardweres oldala. 50 kocsi esetén 2 sofőrrel számolva máris 100 tablet= 3 M Ft plusz a projekt-költségvetésbe.

A diszpécserközpontot is érdemes egy modernebb technikai szintre emelni: új számítógépek, perifériák, stb.

Alkalmazotti létszám növelése: 1-2 fő - bér, járulék költsége 3 M Ft/fő

Tanácsadói díjak: egy piackutatás arról, hogy menyire lehetne értékesíteni ezt a szolgáltatást a kisebb fuvarozók körében illetve egy IT képzés az új SW-hez.

Így összejöhet máris egy 10-12 M Ft-os projekt, aminek 50%-a támogatás.

2. konstrukció

Ugyanez a fejlesztés, csak már eleve azzal számolva, hogy a „B csoport” biztosan megveszi/bérli/használja a fejlesztést. Ilyenkor érdemes egy kis projektcéget összehozni, ami eleve összedobja a nagyobb volumenű fejlesztés önrészét és azzal pályázni.

Így mindenki jól jár, nem egyedül fejleszt, viszont az önrész költsége többfelé oszlik és a fejlesztést használók szinte hosszútávú „bérletet” vesznek, az üzemköltség pedig közelít a nullához.

Ha a projektfejlesztésről, pályázati lehetőségekről többet szeretne tudni, ITT érdeklődhet.

Amilyen nehezen indult be a pályázati szezon és lassan csordogálnak a támogatási lehetőségek, olyan bonyolultra sikerültek a kiírások – hallom sok helyről.

Nem igazán lehet ezekkel az állításokkal vitatkozni. Ugyanakkor valahol meg lehet érteni a kiírók szempontjait is, hiszen a legfontosabb, hogy az elmaradottabb régiók és az eddig kevésbé fejlesztett iparágak kapjanak most már tényleg lehetőséget.

Ezért aztán most százszorosan igaz, hogy mielőtt bármilyen kósza és elsőre briliánsnak látszó ötlettel pályázatírásba hergelnénk magunkat és megbízott pályázatírónkat, nagyon érdemes megnézni, egyáltalán tudjuk-e teljesíteni azokat a feltételeket, amelyeket a kiírások tartalmaznak.

Nézzünk egy példát a most kiírt GINOP 1.2.2-15. pályázathoz kapcsolódóan:

Rögtön látni kell, hogy ezek a relatíve kis támogatások jobban be vannak határolva, több mutatót kell egyidejűleg figyelni ahhoz, hogy a projektedet üzleti szempontból is eredményesen valósíthasd meg.

Tehát ebben az esetben akkora projektméretet lehet csak tervezni, amekkora volt a 2014-es árbevétel illetve a 2014-es mérlegfőösszeg. Rögtön adódik a kérdés, mihez kell igazodni, ha ezek különböznek, márpedig ez nem ritka eset. Hüvelykujj-szabály, hogy mindig a kisebbhez.

Aztán itt van két olyan kritérium, ami már szinte üzleti terv mélységű prognózist kíván és a fenntarthatóságot igyekszik biztosítani. Ráadásul a projekt befejezését követő második év végére kell megvalósítani.

1. A személyi jellegű ráfordításoknak  5%-kal emelkedniük kell úgy, hogy a pályázó fenntartja a 2014-es létszámot.

2. A nettó árbevételnek szintén 5%-kal kell növekednie.

A végére hagytam a biztosíték kérdését: ugyebár itt is a projektméret a meghatározó. Ez a pont az EU-s gyakorlat automatikus átvételét jelenti. 20 Millió Ft feletti támogatásnál szinte kötelező a biztosíték.

Azért írom, hogy szinte, mert aki már rendelkezik legalább egy lezárt üzleti évvel, az kérvényezheti, hogy elengedjék a biztosítékadást, hiába 20 M Ft feletti támogatási igénye. Persze ehhez még kell egy nullás NAV igazolás a köztartozásokról. Érdekesség, hogy aki viszont teljesen friss vállalkozó, az maximum 10 M Ft támogatásra pályázhat, így a biztosítékadási kötelezettsége fel sem merülhet. 

Következő alkalommal a szabad vállalkozási zónákról és a kiemelt iparágakról írok.

Bővebben a feltételekről  ITT olvashat.

VEKOP, KEHOP, GINOP, TOP, VP: ezek a betűszavak talán most 2015 utolsó negyedévében már valódi tartalmat nyernek. A kormányzati ígéretek szerint 2700 milliárd forint értékű uniós forrás nyílik meg még az  idén, tehát 2015 végéig, mintegy  133 kiírás összértékeként. Ebből bőven juthat a hazai vállalkozásoknak is. Új fogalmakkal is megismerkedhetünk: gördülő előleg, biztosítékmentesség.

A 2014-2020-as pályázati ciklusból észrevétlenül szinte már két év el is telt.  A ciklus pályázati forrásainak elosztását alapvetően két tényező határozza meg: egyrészt a Magyarország által vállalt célok (a foglalkoztatottság, a K+F kiadások, a megújuló energiaforrások használatának növelése), másfelől az a tény, hogy a pályázati rendszer utolsó ciklusához érkeztünk. Az előző ciklushoz képest ezért sokkal koncentráltabb, hatékonyabb és a megvalósuló projektek eredményességének visszamérésére hangsúlyt fektető támogatási rendszert kell a tagállamoknak működtetniük. Változnak az elvárások, mások a preferenciák az elbíráláskor.

Finanszírozási szempontból is több változást hoz az új rendszer: az eddigi időarányos forráslehívás helyett ún. „orrnehéz” támogatási lehívás valósul meg, mivel a gördülő előleg az egyszeri maximálisan 30 százalékos előleglehívással szemben többszöri lehívást biztosít. Két lezárt üzleti év és köztartozásmentes státusz esetén pedig biztosítékmentesség alkalmazható. Ezzel együtt jelentősen átalakul a pályázatok banki finanszírozása is, és az eddigi támogatás megelőlegező konstrukciók helyett inkább az önrész finanszírozása lesz hangsúlyos.

VEKOP (Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program): Ami biztos, hogy a korábbi rémhíreknek megfelelően ebben a ciklusban nagyon kevés forrás jut a közép-magyarországi régióra. Nemcsak a forrás nagysága lesz alacsony, de a támogatási intenzitás is átlagban 30% körüli lesz. Aki itt pályázik, annak át kell gondolni az önrész finanszírozását is. Erre a pályázati rendszer kínál a piacinál alacsonyabb kamatozású banki hitelt. Ez lesz az úgynevezett kombinált hiteltermék – mint ez a korábbi tájékoztatókból tudható is volt. A közép-magyarországi régióban székhellyel rendelkező cégeknek szinte egyetlen esélye, hogy pályázati forráshoz jusson, ha a konvergencia régiókban, magyarul vidéken fejleszt, és ott hoz létre telephelyet.

KEHOP (Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program): Jelenleg 11 pályázati intézkedés van nyitva. 

VP (Vidékfejlesztési Program): Az Európai Bizottság elfogadta a programot, így 1300 milliárd forint vidékfejlesztési forrás felhasználása kapott zöld jelzést. A pályázati kiírások folyamatosak lesznek. Fejlesztési célok: vidéki munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése a mezőgazdaságban, főként a munkaigényes ágazatokban, mint az állattenyésztés, a zöldség- és gyümölcstermesztés vagy az élelmiszer-feldolgozás. Stratégiai szerepben a munkahelyteremtés, kertészeti ágazat, a borászat, a turizmus, a klímaváltozásra történő felkészülés, a kis- és közepes családi gazdaságok, a fiatal gazdák, az új vállalkozások támogatása.

GINOP (Gazdaságfejlesztés és Innováció Operatív Program): Jelenleg 14 pályázati kiírás olvasható hivatalos portálon.

TOP (Terület és Településfejlesztési Operatív Program): nincs kiírás

10 +1 tudnivaló az új pályázati ciklusról

Úgy tűnik, ha lassan is, de beindul a pályázati daráló. Mit mondjak, jó az időzítés, hiszen a legnagyobb nyári melegben és persze uborkaszezonban írja ki a kormány a nagy összértékű pályázatokat…. nem akarok tamáskodni, biztos sikerül érett, megalapozott projektekre elkölteni az uniós százmilliókat, milliárdokat.

 No de amíg kerek kis projekt lesz egy kósza ötletből, hát addig sok víz folyik le a Dunán…. pláne ha még csak azt tudja a sokat látott vállalkozó: hogy kellene egy traktor, egy munkagép vagy éppen egy szállító jármű, amivel behozom a termést, kiszállítom a terméket.

E helyen már kisebb sorozat szólt arról, hogy milyen fontos az üzleti tervezés: Szun-ce ókori példája máig hat, pedig „csak” egy milliós birodalom százezres hadseregének vezetője osztotta meg gondolatait a stratégiai tervezésről.

Mit mondjunk akkor, amikor egy 20 millió forintos projekt pályázati tervezését kell megoldanunk, ráadásul úgy, hogy kompatibilis legyen cégünk üzleti tervével.

Először beszéljünk nagyon röviden a forrásról, ami ugye jelen esetben pályázati pénz: ahhoz, hogy egyáltalán valaki pályázni tudjon, a hazai viszonyok között legalább 8-10 feltételnek meg kell felelnie. Ha kiderült, hogy ez pipa, akkor jön az, hogyan öltöztessük fel az ötletet, hogy a forrást nem pazarlóan felhasználva (ez nagyon fontos!) szépen kifaragott, minden költségelemet bekalkuláló pályázat szülessen.

Nézzünk egy életből hozott példát: Fiatal boros gazdának nagyon hiányzik egy traktor (munkagép), amit saját és bérmunkába adva egész évben ki tud használni. Ez ugyebár, még ha a Mercedes kategóriát is számoljuk, nem több 1,5 m Ft-nál. Viszont a belépő összeg egy most kiírt pályázatban 5 M Ft. Mit tesz ilyenkor egy vérbeli projektgeneráló szakember? Elkezdi faggatni a vállalkozót, hogy hát hova is tenné azt a traktort, hogy ne az Isten szabad ege alatt pihenjen, amikor éppen nem rója a kilométereket. Ekkor derül ki, hogy már a vállalakozás indításakor forráshiány miatt elmaradt a fészer felújítása. Akkor azt is tegyük be, újítsuk fel és bővítsük garázzsá, raktárrá a régi épületet. És ekkor átszakad a tervezés gátja, mert ahogy emberünk tovább fantáziálgat, rájön, hogy azt az épületet alápincézéssel is lehet bővíteni, meg napelem a tetőre...

Hát igen, már szinte úgy érezzük, hogy kész is a projekt, de még akkor nem beszéltünk az emberi erőforrásról, az egyéb járulékos költségekről. Itt az alkalom, hogy ezt is betervezzük: marketing tanácsadás, arculattervezés, digitális készletnyilvántartás…. és máris kicsit kerekebb a nyers projektvázlat.

Hát igen, valahol ide tehető igazán a pályázat startja. Amikor már meg van az a 8-10 projektelem, amiből felépíthető egy  jó kis fejlesztés...

Most jön az apraja és a legnagyobb munka: mindent a legutolsó forintig kiszámolni, mert csak a jó költségvetésű, alaposan megtervezett pályázat megvalósítása lehet sikeres és számolható el fejfájás nélkül. Erről beszélünk majd a következő részben.

„Az erő hadászati alakítása olyan, akár a zúgó folyó gyorsasága, amely köveket képes magával görgetni. A (támadás) üteme olyan, akár a ragadozó madár gyorsasága, mellyel villámgyorsan tud lecsapni zsákmányára. Ezért annak, aki igazán ért a harchoz, ereje végzetes, üteme pedig pontos. Az erejének hadászati alkalmazása olyan, mint a számszeríj felajzása, az üteme pedig olyan, mint az elsütő szerkezet kiengedése." (Szun-Ce: A háború művészete)

Az előző posztban megtudtuk, hogy mik a pontos céljaink, és remélhetőleg reális mérhető célokat tűztünk ki magunk elé. Vegyük a legegyszerűbb esetet:

SZERETNÉNK BEVÉTELEINKET NÖVELNI 10%-AL AZ ÉV VÉGÉIG. EZ KÖNNYŰNEK HANGZIK, HISZEN MEGNÉZEM MENNYI VOLT A TAVALYI ÉVBEN ÉS IDÉNRE 10%-AL TÖBBET ÁLLAPÍTOK MEG.

Viszont az üzleti év hosszú, sok mindennel kell foglalkozni, főleg annak tudatában, hogy árbevétel növekményt akarok. Hogy ne fussak fölösleges köröket és a megállapított célom reális maradjon, tervezzük meg a munkát e célunk sikeres elérésnek érdekében.

TIPP: Az irodában ülve még sok éves szakmai tapasztalattal a hátunk mögött se kényelmesedjünk bele az elképzeléseinkbe. Minden elképzelésünknek kell, hogy legyen némi visszaigazolása.  Az üzleti környezet gyorsan változik, amit reálisnak gondoltunk tavaly, az ma már nem biztos, hogy az.

Szóval, próbáljunk visszaigazolásokat keresni. A visszaigazolások lehetnek ügyfél igények – megismerések, ügyfél profilozás vagy versenytárs elemzés (benchmark), amit érdemes kiegészíteni azzal, hogy megismerjük piacunkat. Utóbbinál pl. arra kell gondolni, vannak- e szezonok azon területen, ahol a cégem mozog, vannak-e trendek, amiket a piacom követ.

A trendek és szezonok megállapításához javaslom a Google nyújtotta ingyenes szolgáltatásokat.

Kulcsszótervező

Trends

 Ahogy a közgazdaságtan is mondja, a keresletnek és kínálatnak találkoznia kell. A kínálati oldalt Google eszközökkel a Kulcsszótervező segítségével tudjuk figyelni, a keresleti oldal megismeréséhez pedig a Google Trends-et javaslom.

Figyeljük a versenytársainkat:

Azonosítsuk őket.  Hányan vannak? Vigyázat, előfordulhatnak olyan esetek, mikor a termék/szolgáltatás bonyolult és összetett, esetleg több lábon áll. Ilyenkor érdemes azon elgondolkozni, termék/szolgáltatás szegmensenként vizsgálódok. Ilyen helyzet előfordulhat pl. a vállalati tréningek piacán. Ez esetben nem feltétlen a tréning cégeket kell nézni, hanem a tréning típusokat. Különböző tréningek - különböző versenytársak. Válasszuk le magunkat. Nem feltétlen kell nagy „csalitosban” bolyongani. Ismét visszaköszön az egyik alap tétel. A cég méret igenis számít!

Gondolj bele, a Mercedesnek nem versenytársa a Skoda. Mindkettő autó, ám nem azonos ügyfélkört szolgálnak ki.

Ismerjük meg őket. Próbáljunk információhoz jutni áraikról. Nézzük meg miket és hogyan kínálnak.

Végül hasonlítsuk össze a saját paramétereinkkel és vonjuk le a következtetéseket.

Amennyiben van honlapunk, használjunk Google Analitics-et és figyeljük, hogy az elmúlt fél-egy évben átlagosan mennyi látogatónk volt. Ha nincsen, akkor valamilyen módon próbáljunk meg információt szerezni arról, hogy az elmúlt időszakban hány potenciális érdeklődőnk, ügyfelünk volt.

Rossz hír: a kisvállalkozások esetében az információk előállítása okozza ez egyik legnagyobb nehézséget.

Összegezve milyen információkhoz jutottam hozzá:

Van egy célom, amiről azt gondolom, reálisan el tudom érni.

Ismerem a piacomat: versenytársakat, az ügyfeleket, trendeket.

Ezekből az információkból elkészítem az éves menetrendemet.

Hogy néz ki ez a gyakorlatban?

A lenti táblázatban egy olyan cég éves menetrendje látható, ahol alapvetően 4 átfogó tevékenység zajlik.

Termékfejlesztés

Értékesítés

Szerződéskötés (ez azért fontos, mert hosszú távú megállapodások köttetnek)

Lebonyolítás.

A Q jelölés a (quarter) negyedet jelenti, ami a negyedévekre vonatkozik, mellette persze a havi bontást láthatjuk.

*az x-ek az adott terület intenzitását jelölök. A céges és privát az ügyfél típusokat jelöli (cégre irányul vagy magánembereknek szól (B2B vagy B2C)).

A táblázatot érdemes negyedévenként figyelni.

Vizsgálni kell: Hol tartunk?

Ha eltérés van, meg kell vizsgálni annak okait.

Drágák vagyunk, a kereslet és kínálat nem találkozik?

Esetleg nem tudtam munkákat elvállalni, mert kevés hozzá az emberem? (ez esetben érdemes gondoskodni a munka kiszervezéséről. )

Összefoglalva:

Eszköztárunk két kérdése: Mennyit és Mikor?

Tisztába kerülünk számszerű elvárásokkal, így mérhető lesz cégünk teljesítménye.

Ezekhez ajánlott használni ingyenes webes eszközöket.

Nyomon tudjuk követni tervünk megvalósulásnak ütemét. Ha eltérést tapasztalunk, könnyebben meg tudjuk érteni, mi okozza azt. Természetesen vannak ennél jobb rendszerek is, de ott, ahol még semmilyen strukturált rendszer nincsen, ez megfelelő  a kezdéshez. 

„A háború művészete”: az ókori Kína legendás hadvezér-filozófusának, Szun-ce-nek az i.e. 5. században keletkezett művét haszonnal forgathatják azok, akiknek életében komoly szerepet játszik a stratégia és a taktika. Aki megérti, mit üzen a Tábornok, az a bölcs tanácsokat gyakorlati lépésekké változtathatja. Szun-ce tanácsai elengedhetetlen sorvezetők az üzleti tervezéshez is. Álljon most itt  egy konkrét példa:

Miből ered a győzelem?

„A háború művészete szerint: első a méret meghatározása, második a (tartalékok) mennyiségének fölmérése, harmadik a (létszám) meghatározása, negyedik az erőviszonyok mérlegelése, az ötödik pedig a győzelem. A terepből fakad a méret; a méret határozza meg a mennyiséget; a mennyiségből fakad a létszám; a létszám határozza meg az (erőviszonyok) mérlegelését; és a mérlegelésből ered a győzelem.”

Az üzleti életben sok-sok alapszabály van, rengeteg jó tanácsot lehet manapság olvasni fórumokon, vagy vállalkozási ismereteket tanulni az iskolában. Jó tanács egy szekérderéknyi akad, ám „A hogyan csináljam meg mindezt” típusú segítséget már kevésbé kap az az elszánt cégvezető.

A poszt végén össze is foglalom: SMART=OKOS célok

Bombabiztos tippek nemigen vannak, viszont lehet trendeket követni, bevált praktikákat használni. Véleményem szerint az a legjobb megoldás, ha a vezetőnek van egy „üzleti eszköztára” és azt a cége érettségének megfelelően alkalmazza.

Ezen a ponton válaszolok a címben felvetett kérdésre. Mikor lesz elégedett a kis vállalkozás vezetője? HA ELÉRTE CÉLJAIT!

Most pedig az eszköztár első és legalapvetőbb eleme következik, a KÉRDÉS.  Bátran kérdezzük meg magunktól: Milyen célokat kell elérnem?

Néhány lehetséges válasz:

Bevételnövelés 10% -kal az év végéig .

Profitnövelés 10% -kal ez év december 31-ig.

Új terméket bevezetése a jövő év elején.

Jegyezzük meg, minden cselekvést kérdés előz meg. Természetesen a cégvezetők, vállalkozók nem filozófusok, nem elmélkedhetnek a végtelenségig, mindig csak addig, míg a helyzet megengedi.

Apropó helyzet! Mindig olyan elégedettségi elvárást tudunk csak teljesíteni, ami a realitások talaján mozog. Egy kis vállalkozásnak nem feltétlen olyan eszközöket és rendszereket kell használni, mint a közepes vagy nagyvállalatoknak. Érdemes módszereket átvenni a multiktól vagy a nagyobbaktól, de a helyén kell ezeket kezelni. Egy kis bolt nem fog Porter féle gyémánt modell elemzést készíteni, de azért a környezetében lévő hasonló boltokat megvizsgálhatja. (környékeden hány hasonló vállalkozás van, mi jellemzi ezeket, te miben vagy jobb, vagy más, stb.)

Ahhoz, hogy a céljainkat el tudjuk érni valamiféle „mérő műszert” kell alkalmazni a cégnél, vállalkozásnál. Gondoljunk erre úgy, mint amikor hosszú autóútra indulunk. Mit csinálunk a vezetésen kívül J? Megtervezzük az útvonalat, kiszámoljuk, mennyi benzin kell. ( Hogy csinálom, megkérdezem magamtól hova megyek? Milyen messze van? Mennyit fogyaszt az autóm? ) Útközben pedig figyelem, hogy mennyivel haladok, mennyi benzinem van, stb. Tehát figyelem a jelző műszereket, hogy biztosan elérem-e a célomat. Ilyen mérőműszerekre a célok eléréséhez is szükség van.

Ha figyeltek a zárójeles részre, akkor felismerhető, hogy ott is rengeteg információ van. Ilyen információkra cégednek is szüksége van, annak érdekében, hogy meg tudd tervezni, hogyan érd el a kitűzött célokat.

Szóval az „üzleti eszköztár” alapvető eleme, ami mindenkinek megadatik: az a kérdés.

Ami leginkább a mit és a hogyan?

A folytatásban a mennyi és a mikor kérdésekre adható válaszokat veszem sorba. És ha az alapvető kérdéseken túl leszünk, észre fogjuk venni, hogy milyen könnyedén megalkothatjuk saját mérőműszereinket.

Összefoglalva: 

Okos Célok = SMART!

Specific: „Specifikus”, vagyis konkrét és nem lózungok állnak mögötte.

Measurable: „Mérhető”, tehát így tudjuk, hogy valamit elértünk –e, hogy számszerűsítjük

Actionable: „Reagáló”, vagyis azt érdemes célként definiálni, amire van egy következő lépésünk

Realistic: „Realista”, ez egyértelmű

Time: „Időhöz” kötött és köthető