„A Földdel és képződményeivel kapcsolatosan ezeket a dolgokat kell megjegyezned. A tábornok, aki felelősséget érez a seregérét, aki bölcsen kíván irányítani, alaposan tanulmányozza át e pontokat.” (Szun-Ce: A háború művészete)

Egy fórumon azt a kérdést tették fel, hogy lehet adatokat gyűjteni a magyarországi gyógyfürdői szokásokról. Természetesen a fórumozók készségesen válaszoltak a feltett kérdésre, használható tippeket adtak.

A vállalkozások életében a fogyasztási és egyéb piaci információk fontos szerepet töltenek be. Kis és közepes vállalkozások esetében azonban az információk beszerzése vagy előállítása nehézkes lehet. Gyorsan változó körülmények között ennek figyelmen kívül hagyása, akár veszélybe is sodorhatja a céget, mert esetleg mire az információ rendelkezésre áll, a piac már megváltozhat, vagy a versenytársak valami oknál fogva megelőzték. Főleg az olyan fiatal szakember jelöltek, mint én, szeretnek sokat foglalkozni a piac megismerésével. Mire az információk alapján belekezdenek a megvalósításba, már mindenki elhagyta a „csatamezőt”.

Bízom benne, hogy ez életkori sajátosság, ami idővel és tapasztalatok szerzésével ez az igény csökkenni fog. Na de azért maradjunk a tervezés – információ beszerzés fontosságánál! Csak egészséges mértékig kell bánni vele! Menjünk az ösztöneink után és azokat az információk beszerzésével igazoljuk (vagy ismerjük fel, hogy az ösztön nem volt megfelelő), de tartsunk egy egészséges mértéket. Az egészséges mérték számszerűsítése nehéz.

Üzleti tervezési tapasztalataimból úgy vélem, az információk beszerzésében, előállításában és strukturálásában jó vagyok. Ezért úgy gondoltam bemutatok 1-2 általam használt módszert, hátha a fórumozóhoz hasonlóan másoknak is akadnak ilyen problémái.  

1.  .       lépés. Ismerjük meg vállalkozásunk környezetét.

Mint már említettem úgy érzem, tudom strukturálni az információkat. Természetesen „a meleg vizet nem én találtam fel.”  Alapul vettem a Porter féle gyémánt modellt, és kicsit átalakítottam.

Az ábrán látható 4 tényezőt érdemes megismerni a kis és közepes vállatoknak. Ezek a tényezők határozzák meg piaci pozíciójukat, ezekből lehet információhoz jutni.

·         Környezettedben hány hasonló vállalkozás működik?

·          Mi jellemzi ezeket?

·        Vállalkozásod miben lenne több-jobb, mint más meglévők?

·         Milyen piaci rést, hiányt pótolna a vállalkozásod?

2.       lépés. Kezdjünk neki az adatok begyűjtésének. 

Szólok, előre sokat kell majd olvasni J

Fontos olvasás előtt ráhangolódni a témára. Én mindig ezt teszem.  Nyitott szem, nyitott lélek!  A témakörnek megfelelően készíts kereső szavakat, amiket be tudsz írni a google keresőjébe. Érdemes tudni, hogy a google kb 3 kereső szót tud értelmezni egyszerre. (fekete közepes kutya, a fekete közepes kutya, zöld szemmel, már nem olyan eredményes) Íjuk fel a kulcsszó összetételeket, és mentsük hozzá a linkeket. Érdemes jegyzetet készíteni az így megszerzett információkról.  Ez a módszer nagy segítségemre volt mikor egy civil szervezetnek módszertani összegyűjtő oldalhoz kerestem információkat.

3.       lépés. Van olyan hogy a kereső szavak nem működnek, a KLASSZIKUS értelemben.

Ez akkor fordul elő, mikor az információ „rejtett” ki kell olvasni a sorok közül. Ilyenkor is keresőszavakkal dolgozunk, de a keresett témakör tágan vett környezetét kell figyelni. Erre tipikus eset volt mikor egy extrém sporttal kapcsolatos üzleti tervet készítettünk. Sportági adatokra volt szükségem. A hivatalok nem tudtak adatot szolgáltatni, a sportági szövetség meg konkurencia volt. 3 úton indultam el. Ez később fontos lesz.

Az egyik az volt, hogy szakcikkeket kerestem a témában és szerencsémre az egyik cikkben a sportág szövetségének elnöke nyilatkozott a témában és pont olyan statisztikai adatot mondott, ami nekem kellet. Az adat 2-3 éves volt így ezzel nem érhettem be. Mivel a gyémánt modellnek köszönhetően ismertem az összes konkurens vállalkozás, felhívtam őket és elkezdtem velük beszélgetni, valami ürügyén. Volt ahol a beszélőkém szimpatikusnak bizonyult a hallgató számára így megtudtam azt az információt, ami nekem kellett. Nagyon sok esetben szimplán beszélgetni kell és kérdezgetni. Nem azt mondom, hogy az információ az utcán hever, de majdnem. Harmadik körben pedig használtam a jó öreg facebook csoportokat onnan is jöttek információk és a három információ forrásból úgy érzem elég nagy biztonsággal meg tudtam alkotni a sajátom. De ehhez az kellet, tudjam, mit keresek, és ismernem kellett a keresés tárgyának környezetét.

4.       lépés. Ha lehet, vegyünk igénybe az adat szolgáltatókat.

KSH – Tárki –– KPMG - különböző nyilván tartók - szaklapok – elérhető szakdolgozatok – OPTEN céginformációs rendszer stb. Természetesen az adatokat kezeljük helyén, mert néha torzíthatnak. Pl ha Opten használunk és cégeket elemzünk azoknál a vállalkozásoknál ahol az ügyvezetés és a tulajdonos ugyan az legyünk résen, mert az adatok kozmetikázottak lehetnek. (különböző célból J)

Végezetül ITT egy cikk a digitális piackutatás jövőjéről.