Emberi Tényező


Pályázat Start: kis piszkos trükkök a projektfejlesztésben

2015. november 27. 16:36 - Emberi Oldal

Amikor azt a közhelyet puffogtatjuk, hogy „az ördög a részletekben rejlik”, nem is gondoljuk, hogy a projekt-generálás/pályázatírás műfajára mennyire igaz.

Hoznék egy konkrét példát:

Egy fuvarszervező cég  (nevezzük A-nak) már kinőtte a software-es kereteit és egy modernebb alkalmazást szeretne…. akár pályázati forrásból is. Modelláljunk most egy pályázati projektfejlesztést!

Ezt az üzleti szegmenst  2-3 cég  (ők meg legyenek a B csoport) uralja, és ezeknek is érdekük lenne, hogy költséghatékonyabban működjenek vállalatszervezési tekintetben.

Milyen lehetőségeik vannak együtt és külön pályázva a GINOP 1.2.2-15, vagy nagytesója az 1.2.1-15 pályázati kiírású források megszerzésében?

Alap, hogy a korábban irt pályázati feltételeknek meg kell felelniük, illetve bejegyzett VIDÉKI székhellyel, vagy telephellyel kell rendelkezniük.

1. konstrukció:

„A” cég megtervezi magának és egyedül pályázik. Mit tehet bele?

- új software (SW) vásárlás

- testreszabás

- felhőalapú adatbázis és support bérlése

Ez a projektméret sajnos összeg-szerűségében éppen hogy eléri  az 5 M Ft-ot. Tehát, nem is kaphat támogatást, mert ennek 50%-a 2,5 M Ft, s  csak 5 M támogatás igényléstől foglalkoznak a bírálók a pályázattal.

Ha már modernizáció, érdemes a fuvarosoknak egy-egy tabletet venni, és máris megvan az online kapcsolat hardweres oldala. 50 kocsi esetén 2 sofőrrel számolva máris 100 tablet= 3 M Ft plusz a projekt-költségvetésbe.

A diszpécserközpontot is érdemes egy modernebb technikai szintre emelni: új számítógépek, perifériák, stb.

Alkalmazotti létszám növelése: 1-2 fő - bér, járulék költsége 3 M Ft/fő

Tanácsadói díjak: egy piackutatás arról, hogy menyire lehetne értékesíteni ezt a szolgáltatást a kisebb fuvarozók körében illetve egy IT képzés az új SW-hez.

Így összejöhet máris egy 10-12 M Ft-os projekt, aminek 50%-a támogatás.

 

2. konstrukció

Ugyanez a fejlesztés, csak már eleve azzal számolva, hogy a „B csoport” biztosan megveszi/bérli/használja a fejlesztést. Ilyenkor érdemes egy kis projektcéget összehozni, ami eleve összedobja a nagyobb volumenű fejlesztés önrészét és azzal pályázni.

Így mindenki jól jár, nem egyedül fejleszt, viszont az önrész költsége többfelé oszlik és a fejlesztést használók szinte hosszútávú „bérletet” vesznek, az üzemköltség pedig közelít a nullához.

Ha a projektfejlesztésről, pályázati lehetőségekről többet szeretne tudni, ITT érdeklődhet.

 

 

Szólj hozzá!

Páyázat Start! Hogyan lőjem be a pályázati projekt méretét?

2015. november 23. 16:40 - Emberi Oldal

Amilyen nehezen indult be a pályázati szezon és lassan csordogálnak a támogatási lehetőségek, olyan bonyolultra sikerültek a kiírások – hallom sok helyről.

Nem igazán lehet ezekkel az állításokkal vitatkozni. Ugyanakkor valahol meg lehet érteni a kiírók szempontjait is, hiszen a legfontosabb, hogy az elmaradottabb régiók és az eddig kevésbé fejlesztett iparágak kapjanak most már tényleg lehetőséget.

Ezért aztán most százszorosan igaz, hogy mielőtt bármilyen kósza és elsőre briliánsnak látszó ötlettel pályázatírásba hergelnénk magunkat és megbízott pályázatírónkat, nagyon érdemes megnézni, egyáltalán tudjuk-e teljesíteni azokat a feltételeket, amelyeket a kiírások tartalmaznak.

Nézzünk egy példát a most kiírt GINOP 1.2.2-15. pályázathoz kapcsolódóan:

Rögtön látni kell, hogy ezek a relatíve kis támogatások jobban be vannak határolva, több mutatót kell egyidejűleg figyelni ahhoz, hogy a projektedet üzleti szempontból is eredményesen valósíthasd meg.

Tehát ebben az esetben akkora projektméretet lehet csak tervezni, amekkora volt a 2014-es árbevétel illetve a 2014-es mérlegfőösszeg. Rögtön adódik a kérdés, mihez kell igazodni, ha ezek különböznek, márpedig ez nem ritka eset. Hüvelykujj-szabály, hogy mindig a kisebbhez.

Aztán itt van két olyan kritérium, ami már szinte üzleti terv mélységű prognózist kíván és a fenntarthatóságot igyekszik biztosítani. Ráadásul a projekt befejezését követő második év végére kell megvalósítani.

1. A személyi jellegű ráfordításoknak  5%-kal emelkedniük kell úgy, hogy a pályázó fenntartja a 2014-es létszámot.

2. A nettó árbevételnek szintén 5%-kal kell növekednie.

A végére hagytam a biztosíték kérdését: ugyebár itt is a projektméret a meghatározó. Ez a pont az EU-s gyakorlat automatikus átvételét jelenti. 20 Millió Ft feletti támogatásnál szinte kötelező a biztosíték.

Azért írom, hogy szinte, mert aki már rendelkezik legalább egy lezárt üzleti évvel, az kérvényezheti, hogy elengedjék a biztosítékadást, hiába 20 M Ft feletti támogatási igénye. Persze ehhez még kell egy nullás NAV igazolás a köztartozásokról. Érdekesség, hogy aki viszont teljesen friss vállalkozó, az maximum 10 M Ft támogatásra pályázhat, így a biztosítékadási kötelezettsége fel sem merülhet. 

Következő alkalommal a szabad vállalkozási zónákról és a kiemelt iparágakról írok.

Bővebben a feltételekről  ITT olvashat.

Szólj hozzá!

Nagy hajrára számíthatnak a pályázati forrásra várók

2015. november 11. 14:20 - Emberi Oldal

VEKOP, KEHOP, GINOP, TOP, VP: ezek a betűszavak talán most 2015 utolsó negyedévében már valódi tartalmat nyernek. A kormányzati ígéretek szerint 2700 milliárd forint értékű uniós forrás nyílik meg még az  idén, tehát 2015 végéig, mintegy  133 kiírás összértékeként. Ebből bőven juthat a hazai vállalkozásoknak is. Új fogalmakkal is megismerkedhetünk: gördülő előleg, biztosítékmentesség.

 

A 2014-2020-as pályázati ciklusból észrevétlenül szinte már két év el is telt.  A ciklus pályázati forrásainak elosztását alapvetően két tényező határozza meg: egyrészt a Magyarország által vállalt célok (a foglalkoztatottság, a K+F kiadások, a megújuló energiaforrások használatának növelése), másfelől az a tény, hogy a pályázati rendszer utolsó ciklusához érkeztünk. Az előző ciklushoz képest ezért sokkal koncentráltabb, hatékonyabb és a megvalósuló projektek eredményességének visszamérésére hangsúlyt fektető támogatási rendszert kell a tagállamoknak működtetniük. Változnak az elvárások, mások a preferenciák az elbíráláskor.

Finanszírozási szempontból is több változást hoz az új rendszer: az eddigi időarányos forráslehívás helyett ún. „orrnehéz” támogatási lehívás valósul meg, mivel a gördülő előleg az egyszeri maximálisan 30 százalékos előleglehívással szemben többszöri lehívást biztosít. Két lezárt üzleti év és köztartozásmentes státusz esetén pedig biztosítékmentesség alkalmazható. Ezzel együtt jelentősen átalakul a pályázatok banki finanszírozása is, és az eddigi támogatás megelőlegező konstrukciók helyett inkább az önrész finanszírozása lesz hangsúlyos.

VEKOP (Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program): Ami biztos, hogy a korábbi rémhíreknek megfelelően ebben a ciklusban nagyon kevés forrás jut a közép-magyarországi régióra. Nemcsak a forrás nagysága lesz alacsony, de a támogatási intenzitás is átlagban 30% körüli lesz. Aki itt pályázik, annak át kell gondolni az önrész finanszírozását is. Erre a pályázati rendszer kínál a piacinál alacsonyabb kamatozású banki hitelt. Ez lesz az úgynevezett kombinált hiteltermék – mint ez a korábbi tájékoztatókból tudható is volt. A közép-magyarországi régióban székhellyel rendelkező cégeknek szinte egyetlen esélye, hogy pályázati forráshoz jusson, ha a konvergencia régiókban, magyarul vidéken fejleszt, és ott hoz létre telephelyet.

KEHOP (Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program): Jelenleg 11 pályázati intézkedés van nyitva. 

VP (Vidékfejlesztési Program): Az Európai Bizottság elfogadta a programot, így 1300 milliárd forint vidékfejlesztési forrás felhasználása kapott zöld jelzést. A pályázati kiírások folyamatosak lesznek. Fejlesztési célok: vidéki munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése a mezőgazdaságban, főként a munkaigényes ágazatokban, mint az állattenyésztés, a zöldség- és gyümölcstermesztés vagy az élelmiszer-feldolgozás. Stratégiai szerepben a munkahelyteremtés, kertészeti ágazat, a borászat, a turizmus, a klímaváltozásra történő felkészülés, a kis- és közepes családi gazdaságok, a fiatal gazdák, az új vállalkozások támogatása.

GINOP (Gazdaságfejlesztés és Innováció Operatív Program): Jelenleg 14 pályázati kiírás olvasható hivatalos portálon.

TOP (Terület és Településfejlesztési Operatív Program): nincs kiírás

10 +1 tudnivaló az új pályázati ciklusról

 

 

Szólj hozzá!

Hogyan lesz a traktorból kisgazdaság?

2015. július 13. 16:34 - Emberi Oldal

Legrövidebb út az ötlettől a projektig

Úgy tűnik, ha lassan is, de beindul a pályázati daráló. Mit mondjak, jó az időzítés, hiszen a legnagyobb nyári melegben és persze uborkaszezonban írja ki a kormány a nagy összértékű pályázatokat…. nem akarok tamáskodni, biztos sikerül érett, megalapozott projektekre elkölteni az uniós százmilliókat, milliárdokat.

 No de amíg kerek kis projekt lesz egy kósza ötletből, hát addig sok víz folyik le a Dunán…. pláne ha még csak azt tudja a sokat látott vállalkozó: hogy kellene egy traktor, egy munkagép vagy éppen egy szállító jármű, amivel behozom a termést, kiszállítom a terméket.

E helyen már kisebb sorozat szólt arról, hogy milyen fontos az üzleti tervezés: Szun-ce ókori példája máig hat, pedig „csak” egy milliós birodalom százezres hadseregének vezetője osztotta meg gondolatait a stratégiai tervezésről.

Mit mondjunk akkor, amikor egy 20 millió forintos projekt pályázati tervezését kell megoldanunk, ráadásul úgy, hogy kompatibilis legyen cégünk üzleti tervével.

Először beszéljünk nagyon röviden a forrásról, ami ugye jelen esetben pályázati pénz: ahhoz, hogy egyáltalán valaki pályázni tudjon, a hazai viszonyok között legalább 8-10 feltételnek meg kell felelnie. Ha kiderült, hogy ez pipa, akkor jön az, hogyan öltöztessük fel az ötletet, hogy a forrást nem pazarlóan felhasználva (ez nagyon fontos!) szépen kifaragott, minden költségelemet bekalkuláló pályázat szülessen.

Nézzünk egy életből hozott példát: Fiatal boros gazdának nagyon hiányzik egy traktor (munkagép), amit saját és bérmunkába adva egész évben ki tud használni. Ez ugyebár, még ha a Mercedes kategóriát is számoljuk, nem több 1,5 m Ft-nál. Viszont a belépő összeg egy most kiírt pályázatban 5 M Ft. Mit tesz ilyenkor egy vérbeli projektgeneráló szakember? Elkezdi faggatni a vállalkozót, hogy hát hova is tenné azt a traktort, hogy ne az Isten szabad ege alatt pihenjen, amikor éppen nem rója a kilométereket. Ekkor derül ki, hogy már a vállalakozás indításakor forráshiány miatt elmaradt a fészer felújítása. Akkor azt is tegyük be, újítsuk fel és bővítsük garázzsá, raktárrá a régi épületet. És ekkor átszakad a tervezés gátja, mert ahogy emberünk tovább fantáziálgat, rájön, hogy azt az épületet alápincézéssel is lehet bővíteni, meg napelem a tetőre...

Hát igen, már szinte úgy érezzük, hogy kész is a projekt, de még akkor nem beszéltünk az emberi erőforrásról, az egyéb járulékos költségekről. Itt az alkalom, hogy ezt is betervezzük: marketing tanácsadás, arculattervezés, digitális készletnyilvántartás…. és máris kicsit kerekebb a nyers projektvázlat.

Hát igen, valahol ide tehető igazán a pályázat startja. Amikor már meg van az a 8-10 projektelem, amiből felépíthető egy  jó kis fejlesztés...

Most jön az apraja és a legnagyobb munka: mindent a legutolsó forintig kiszámolni, mert csak a jó költségvetésű, alaposan megtervezett pályázat megvalósítása lehet sikeres és számolható el fejfájás nélkül. Erről beszélünk majd a következő részben.

 

 

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása